2019. július 06.
Dr. Józsa János, a BME rektora, a Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer című projekt munkamegbeszélésén hivatalosan is bejelentette, hogy megalakul a Víztudományi és Katasztrófamegelőzési Tudásközpont az Építőmérnöki Karon. A központ első kézzelfogható tevékenységeként támogatni fogja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkezdett projekt együttműködés második ütemét. A bejelentés kapcsán szóba kerültek azok a kutatási területek, amelyek a 21. század megváltozott környezeti kihívásaiban is segíthetik a Katasztrófavédelem munkáját.
A „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” című projekt keretében kezdődött közös munka csak az egyik megnyilvánulása a hosszútávú munkakapcsolat kiépítésének a két szervezet között. A terv az, hogy a BME stratégiai partnere lesz a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (BM OKF) – jelentette be Józsa János a Műegyetemen, november 8-án tartott a projekt munkamegbeszélésén. Az értekezlet mind szakmai, mind hivatalos része is családias hangulatban zajlott, köszönhető ez a két intézmény több éve tartó jó kapcsolatrendszerének. Dr. Tóth Ferenc, tű. dandártábornok, a BM országos polgári védelmi főfelügyelője nyitó beszéde során utalt az intézmények együttműködésének fontosságára, hangsúlyozva az elmúlt évek alatt kialakult szoros és jó kapcsolatot. A megnyitót követően a munkacsoportok vezetői tartottak szakmai megbeszélést a projekt megvalósításáról. A munkacsoport-vezetők intézményei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat – jól jellemzik, hogy mely kockázati területeket fog át a fejlesztés.
Józsa János összefoglalta, hogy a BME három kara vesz részt a projektben. A katasztrófamegelőzés az évek során a Kar kiemelt kutatási területévé vált. A Tudásközpont ötlete már korábban megfogalmazódott, és a Felsőoktatási Intézmények Kiválósági Programja anyagi támogatásának köszönhetően jutott el a megvalósulásig. A központ megalakulása intézményessé teszi a BM OKF-fel a közös munkát. A célunk a nemzetközi rang elérése ezen a kutatási területen, és ezt a résztvevő nagyszámú egyetemi egység munkájának fokozottabb összehangolásával fogjuk támogatni. Az igények megismerése és az eredményeink hasznosulása érdekében a Főigazgatósággal közösen szorosabb párbeszédet törekszünk kialakítani.
„A Műegyetem a tudományos kutatást és az alkalmazott kutatást mindig is együtt végezte az oktatással. A legjobb hallgatókat magunknak is képezzük, hogy később oktatói-kutatói munkát végezzenek az egyetemen, de a BM OKF is lehetőséget kap a projekt által arra, hogy a hallgatói erőinket megismerje, és közülük válogasson. Ezeknek a diákoknak az informatika a második anyanyelve, márpedig a digitális katasztrófamegelőzés, illetve -védelem többek között része a 2030-ra kitűzött okosváros projektnek. A távoli jövőre nézve a kiber támadások elleni védekezés, az önvezető járművek használata emberi megközelítésre nem alkalmas helyeken, vagy a robotika fejlesztése is mind támogathatná a katasztrófavédelem munkáját.” – adott példát Józsa János megnyitó beszédében az egyetem még kiaknázatlan mérnöki tudásáról a témában.
Nem titkolta, hogy számára személyesen is kiemelt jelentőséggel bír a BM OKF-fel közös munka, azt is hozzátéve, hogy ez egy felelősségteljes feladat. Különösen a kutatási eredmények kommunikációja érzékeny téma, hiszen ha nem a megfelelő módon kommunikálják egy-egy települése katasztrófakockázatát, akkor annak akár nemkívánatos következményei is lehetnek. „Bár ez a Budapest esetében nekünk lehet, hogy előnyös lenne: könnyebben bejuthatnánk a munkahelyünkre autóval, de azért ne legyünk ennyire cinikusak.” – oldotta Józsa János a megbeszélés formális nyelvét.
Záró gondolatai között megköszönte a konzorcium tagjainak az eddigi és a jövőbeli munkát, bízva a színvonalas csapat hozzáállásában.
óth Ferenc, tűzoltó dandártábornok beszédében hangsúlyozta a projekt monumentális mivoltát és azt, hogy az együttműködés különböző szintjei egymásra fognak épülni. A BM OKF nevében megköszönte a munkacsoportok eddigi munkáját, kihangsúlyozva, hogy mennyi erőfeszítés előzte meg azt, hogy eljutottunk a projekt megvalósulásáig.
„Felépítettünk egy nemzeti katasztrófakockázati módszertant kockázat értékelési forgatókönyvekkel. Megvannak a fő területek, 12 fő- és 72 alforgatókönyv van. Egy olyan organikus rendszert szeretnénk kialakítani a résztvevőkkel, hogy ha változik a közeg, akkor erre rá tudjuk építeni a következő szintet. [...] Tehát nem egyetlen szál nyílvessző lesz, amit valaki el tud törni, hanem száz szál nyílvessző, amit sokkal nehezebb eltörni. De ez egyedül nem megy – a mérnökök nélkülözhetetlenek ehhez. Úgy szeretnénk felépíteni a katasztrófavédelem új rendszerét, hogy az biztonságot adjon. Tehát ha tudunk arról, hogy mi adja meg ezt a biztonságot, az egy óriási felelősség.”
Tóth Ferenc továbbá kihangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es időszakban már magasabbak az uniós elvárások a katasztrófavédelem területén, de úgy gondolja, hogy a munkacsoportnak köszönhetően ez meg fog valósulni. Ezzel a zárszóval véget ért az esemény hivatalos része, és megkezdődött a munkacsoportok szakmai megbeszélése.
Fotók: Philip János