2019. június 04.
Magyarországon az árvízi jelenségek nem számítanak különleges eseményeknek, de az utóbbi évek rendkívüli áradásai még inkább felhívták a figyelmet a békeidőben történő árvízmentesítés fontosságára. Az ilyen fajta előzetes, úgynevezett passzív védekezés során elegendő idő áll rendelkezésre a helyi adottságoknak, trendeknek megfelelő műszaki beavatkozás megtervezésére és annak szakszerű kivitelezésére is.
Manapság inkább régi töltések rekonstrukciójáról beszélünk, mint újak építéséről. A felújítások, újjáépítések során fontos figyelembe venni a geotechnikai, hidraulikai, ökológiai és helyi adottságokat is. A méretezés alapjául szolgáló mértékadó árhullám szintjét, intenzitását és tartósságát a rendelkezésünkre álló több éves mérési adatsorok segítségével becsüljük meg. Mindezeket az összetevőket figyelembe véve a tervezés végeredményeként egy olyan méretű, anyagú, stabilitású és állékonyságú töltéstestet kapunk, ami hosszútávon megfelelően biztosítja a védelem céljait.
A TDK dolgozat keretein belül a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Laboratóriumában lévő kisminta modellel különféle belső szerkezettel rendelkező árvízvédelmi töltéskialakításokon lehet vizsgálni a szivárgás jelenségét. Az új, valamint már meglévő mérési eredmények értékeit felhasználva a geotechnikai és vízmérnöki gyakorlatban használt szoftverekkel numerikus modellek építhetők, melyekkel leképezhető a fizikai modellen megfigyelt szivárgás jelensége. Ezen felül a numerikus modellel további töltésállékonysági kísérletek végezhetők, így különböző peremfeltételek mellett vizsgálhatók a műtárgytönkremeneteli folyamatok.