Nyilvántartási szám:
18/20
Témavezető neve:
Témavezető e-mail címe:
salem.nehme@emk.bme.hu
A témavezető teljes publikációs listája az MTMT-ben:
A téma rövid leírása, a kidolgozandó feladat részletezése:
Az ipari padlók kivitelezésének 80% szálerősítésű betonnal készülnek és azon belül a leggyakoribb az acélszál erősítésű betonok alkalmazása. Ez a típusú padló nagyobb része C25/30 nyomószilárdsági osztályú beton és mintegy 25 kg/m3 acélszál-adagolással készül. Az ipari padlóknál sok hibával találkozunk, amelynek technológiai, kivitelezői, tervezési és/vagy üzemeltetési okai vannak.
A telített beton nyomószilárdsága a legnagyobb és zsugorodása a legkisebb. Ha szálakat alkalmazunk nő az adalékanyag hézagossága, amelynek következtében nő a péptartalom, így nagyobb lesz a beton zsugorodása. Közismert tény, hogy a beton összetételének, utókezelésének és zsugorodásának nagy szerepe van a repedések kialakulásában, emiatt optimalizálni kell az összetételt és minimalizálni kell a zsugorodást. Ezzel biztosítani lehet az elérni kívánt nyomó-, hasító- és hajlító-húzószilárdságot. Betontechnológiai szempontból az optimalizálásra megfelelő összefüggéseket kell meghatározni a zsugorodás és a péptartalom között biztosítva a megfelelő víz-cement tényezőt és a padló felületének a tapadószilárdságát és a kopásállóságát. Továbbá kérdéses, hogy milyen szerepe van az acélszál típusának, mennyiségének és alakjának a beton összetétel optimalizálásában:
• Milyen összefüggés van a szál hossza és a szemeloszlás között?
• Milyen összefüggés van a szál hossza és a Dmax között?
• Milyen összefüggés van a szál mennyiség és a péptartalom között?
• Mennyi a száladagolás mennyiség, amely nem befolyásolja a beton bedolgozhatóságát?
• Hogyan tudjuk a szál mennyisége függvényében az adalékanyag szemeloszlását és Dmax-ot optimalizálni, úgy hogy megfelelő legyen a beton zsugorodása és repedésmentes legyen a padló. Ha az nem teljesíthető, akkor milyen fajta kiegészítőanyagokat lehet alkalmazni, hogy lehessen minél nagyobb területet betonozni (fugamentes padló),
Továbbá zsugorodáscsökkentő vagy zsugorodáskompenzáló adalékszerek alkalmazásával, hogyan tudjuk növelni a fugamentes padló területét megfelelő tartósság mellett, mivel a két adalékszer működési mechanizmusa eltérő.
Lehet-e zsugorodáskompenzáló adalékszerekkel ipari padlót készíteni?
A fentiek alapján válaszokat kell adni és összefüggéseket kell meghatározni tudományos igényességgel.
A téma meghatározó irodalma:
1. Neville, A. M. (1996): „Properties of Concrete”, Fourth Edition, John Wiley and Sons, New York, NY.
2. Mark Alexander -Sidney Mindess (2005): „Aggregates in Concrete” Modern Concrete Technology
3. V. S. Ramachandran and James J. Beaudoin (2001): Handbook Of Analytical Techniques in Concrete Science and Technology, Principles, Techniques, and Applications, Institute for Research in Construction, National Research Council Canada, Ottawa, Ontario, Canada
4. Odd E. Gjørv (2017): Durability Design of Concrete Structures in Severe Environments, CRC Press
5. Fibers as Dtructural Element for the Reinforcement of Concrete (2014). Technical Manual, MACCAFERRI
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai:
1. PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING
2. POLLACK PERIODICA: AN INTERNATIONAL JOURNAL FOR ENGINEERING AND INFORMATION SCIENCES
3. CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS
4. PROCEDIA ENGINEERING
5. JOURNAL OF THERMAL ANALYSIS & CALORIMETRY
6. ÉPÍTŐANYAG
7. JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION
A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja:
1. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017): Repeatability of the rebound surface hardness of concrete with alteration of concrete parameters, CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS 131: pp. 317-326.
2. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017): Ultization of industrial waste powder in self-compacting concrete, JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION 156: pp. 507-517.
3. András Jakab, Kinga NEHME, Salem Georges NEHME (2016): Fracture Behaviour of Glass Columns Experimental Study of Axial Loaded Glass Columns, IOP CONFERENCE SERIES: MATERIALS SCIENCE AND ENGINEERING 123: (1) Paper 012056. 7 p.
4. Jakab András, Nehme Kinga, Nehme Salem Georges (2016): Classification of "I"-shaped Glass Columns, PROCEDIA ENGINEERING 164: pp. 180-187.
5. Salem Georges NEHME (2015): Kiegészítôanyagok hatása a szokványos és az öntömörödô betonokra 2. rész. Laboratóriumi vizsgálatok, ÉPÍTŐANYAG 67: (2) pp. 72-78.
A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye:
1. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017), Repeatability of the rebound surface hardness of concrete with alteration of concrete parameters, CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS 131: pp. 317-326.
2. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017), Ultization of industrial waste powder in self-compacting concrete, JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION 156: pp. 507-517.
3. Salem G NEHME, Roland László, Abdel Kader El Mir (2017), Mechanical Performance of Steel Fiber Reinforced Self-compacting Concrete in Panels, PROCEDIA ENGINEERING 196: pp. 90-96.
4. Abdul Kader El Mir, Nehme Salem Georges, Nehme Kinga (2016), In situ application of high and ultra high strength concrete, ÉPÍTŐANYAG 68:(1) pp. 20-23.
5. Jakab András, Nehme Kinga, Nehme Salem Georges (2016), Classification of "I"-shaped Glass Columns, PROCEDIA ENGINEERING 164: pp. 180-187.
A témavezető eddigi doktoranduszai
Jakab András (2014/2017/)
El Mir Abdul Kader (2014/2018/2018)
Szijártó Anna (2020//)
Fehérvári Sándor (2006/2009/2009)
Almalehy Hosam Sobhi (2018//)
Státusz:
elfogadott