Kiemelt kutatási eredményeink
FIKP Víz projekt első évének kiemelt eredményei (2018. április – 2019. április):
Folyami morfológia területén igazoltuk, hogy a kis részecskék által koptatott hordalékszemek alakfejlődését leíró matematikai modellben az izoperimetrikus arány az időben monoton csökken. Kidolgoztunk egy terepi mintavételezésen és számítógépes szimuláción alapuló mederanyag-térképezési módszert, amit összekapcsoltunk halak előfordulásának vizsgálatával, és bemutattunk egy erre épülő mintaalkalmazást a hazai Duna egy reprezentatív szakaszára.
A Molnár János-barlang vízzel kitöltött járatrendszerében antropogén eredetű szennyeződést mutattunk ki, ami a barlang kapcsolódását jelezheti egy magasabban elhelyezkedő hasadékrendszerhez, esetleg a már ismert rózsadombi barlangokhoz.
Új tudományos eredményként azonosítottuk, hogy a Tisza-tó turizmusa, a mezőgazdasági aszály és a villámárvizek esetében az éghajlati sérülékenység térben erősen differenciált, ám az adaptációs intézkedések tipizálhatók, és e tipológiák a területi tervezésben és a szakpolitikákban is alkalmazhatók. A sziklafalak, üregek és kőszerkezetek állékonysága szempontjából fontos kőzetfizikai paramétereket mértünk, a mérések és a kőzetek tagolófelület menti nyírószilárdsága elemzésére geomatikai módszert dolgoztunk ki. A nagyfelbontású időjárás-előrejelző modellek alapján algoritmusokat fejlesztettünk, amellyel meghatározhatók a GNSS műholdjelek troposzferikus késleltetésének leképzési függvényei. Ennek köszönhetően a légköri vízgőztartalom mérhető, a hozzá kapcsolódó szélsőséges időjárási helyzetek detektálhatók.
Nagy-örvény szimulációs módszert dolgoztunk ki és alkalmaztunk városi szennyezőanyag terjedési folyamatok modellezésére.
Meghatároztuk íves szerkezetek felborulási gyorsulási (válasz-) spektrumát földrengést követően. Megállapítottuk, hogy a több helyen előálló megnyílás csökkenti a tönkremenetelhez tartozó teherszintet. Új, egyszerűsített modellt fejlesztettünk sávalapokat érő vízszintes földrengési hatások figyelembevételére. Numerikus vizsgálatokkal meghatároztuk, hogy a rugalmasan ágyazott modellek mely paramétertartományban okoznak nagy hibát. Jelentősen előreléptünk a felső talajrétegtől függő helyspecifikus földrengés-spektrumok előállítása terén. A módszertant véglegesítettük mind a PSHA, mind a talajerősítő hatás tekintetében, és a gyakorlatban is alkalmaztuk több hazai ingatlanberuházásnál.